Arany bűntudat

s hogy nem tudok mást, mint teperni
görnyedve terheim alatt -
minek is fegyvert veretni
belőled, arany bűntudat

A Gyárban minden pillanatban azt tesszük, ami a legfontosabb. A juniorok azt teszik, ami a csoportjuknak a legfontosabb; magasabb szinten már azt veszik figyelembe, ami a Gyár egészét leginkább segíti abban, hogy a céljait elérje. Nem könnyű ez, hiszen honnan tudnánk, mi a legfontosabb. Nem látunk a jövőbe, így csak becslésünk lehet arról, mi visz leginkább előre. Tanulni kell, hogy ráérezzünk, ez a fejlődés egyik iránya. Én még nem érzem, nem mindig tudom, mi fontos, mi nem. Néha egy napot elvacakolok valamivel, ami a felsőbb cél szempontjából elenyésző. Bűntudatom, hogy hátva tévedek, hátha nem ez a legfontosabb, amit éppen csinálok, hátha nem kéne vele ennyit foglalkozni, mert nem annyira fontos, hogy egy fél napot eltöltsek vele, hanem csak annyira fontos, hogy egy órányit. Akkor a fennmaradó három órát mással kéne töltenem. Istenem, de hát nem tudom. Hozzád fohászkodom, a Gyárnak istenéhez: segíts döntenem! Avass be titkaidba, lebbentsd fel a fátylat!

Tudom én, alázattal tudom, hogy évente kétszer éppen azért töltünk együtt egy hetet, mi, a Gyár közössége, dolgozói, hívei, alattvalói, szolgálói és tisztelői, hogy elménk kitisztuljon, és felismerje, mi lényeges, mi nem, mi van összhangban a stratégiával, és mi az, amit csak alantas vágyaink kielégítésére végzünk. Hallom is gyöngéd intésédet, azt susogod fülembe, hogy vágyaink nem alantasak, ki kell élnünk azokat is, hogy tiszta szívvel munkálkodjunk céljaidon. Úgy tartja a legenda is, hogy már az idők kezdetén az akkor még aprócska irodában is felállítottak egy Nagybetűs Pingpongasztalt, s a szellemükben megfáradt dolgozók tíz percet ugráltak körülötte, majd felfrissült testben felfrissült szellemmel folytatták a munkát.

Kegyes vagy hozzánk, nem oly zord, mint mások, akiket munkaadónak hívnak, csupa kisbetűvel. Te nem munkát adsz, hanem célt az életünknek és eszközt a kezünkbe, hogy elérjük ezt a célt. Nem törődünk olyan hívságokkal, mint munkaidő, nyári szünet, szabadság. Dolgozni nálunk bármikor lehet! Jaj, ebben rejlik egy kis irónia, hiszen épp a szabadság a lényeg, én osztom be — (vér)testvéreimmel, a csapatommal egyeztetve —, mikor megyek be, mikor maradok otthon, mikor ruccanok ki a Szigetre, hogy ott egy padon üldögélve mégis előkapjam a laptopot egy hirtelen késztetésre, és begépeljek fürgén ötven sor kódot.